Fogászati kisokos2
A fogkefe dörzsölő hatását fokozó anyag.
Foggyökér körüli tályog (gennyedés).
Fehéres színű, fekélyes folt a nyálkahártyán.
Kivehető és ideiglenes fogpótlások készítéséhez felhasznált anyag.
Mély szuvasodás esetén a tömés alá helyezett szigetelő anyag.
A koponya egyetlen valódi páros ízülete, mely az állkapcsot a koponyához rögzíti, ugyanakkor lehetővé teszi az állkapocs elmozdulását.
Csont pótlására alkalmas, más emberből származó csont.
Mesterségesen előállított, szintetikus csontpótló anyag.
Fogágygyulladás (fogeltávolítás után).
A fogak gyökereit magába foglaló csont.
Tömőanyag, a higanynak ezüsttel és ónnal alkotott ötvözete.
Kórelőzmény.
Elülső.
Olyan gyógyszer, amelyek az emberi (illetve állati) szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják vagy szaporodásukat gátolják.
Foggyökér csúcsi része.
A fogászati beavatkozások során használt anyagok és eszközök sterilizálására szolgáló készülék.
A csontpótlásra alkalmas, ugyanabból a szervezetből származó saját csont.
A fogeltávolítással egyidőben vagy az azt követő 48 órán belüli implantátum beültetése.
Az örlőfog felszínén található barázdák feltöltése speciális anyaggal ( a baktériumok így nem képesek megtelepedni és így fogszuvasodást okozni).
A gyökérkezelt, elszíneződött fogak koronai részébe behelyezett fehérítő anyag hatására történő fehérítés.
A fogorvos által a fogba preparált üregbe, a fogtechnikus által elkészített pótlás ( arany, kompozit vagy porcelán anyagból).
Műgyanta alapú, fényre kötő ragasztóanyag, mely a fogszövetet alkalmassá teszi a tömőanyaggal történő szoros kapcsolatra.
Az a fogmű, amely beborítja a fog klinikai koronáját és cementezéssel rögzül.
Fogszuvasodás.
Számítógép segítségével tervezett/elkészített fogpótlások.
Hámmal bélelt, saját kötőszöveti tokkal rendelkező elváltozás, amelyekben folyadék (sok esetben genny) található.
Rögzített fogpótlások legújabb alapanyaga, fémmentes anyag, amely a legmagasabb esztétikai és funkcióbeli igényeket is kielégíti.
Véralvadék.
Olyan esetben, ha kevés foganyag áll rendelkezésre, fogászati csaprendszer segítségével építik fel a fogat.
Olyan szintetikus vagy emberi (állati) eredetű anyag, ami nem csak a csont mennyiségét pótolja, hanem a csontképződést is elősegíti.
Az állcsont sorvadásának következtében alakul ki, ez pedig elősegíti a fog korai elvesztését.
Egy biofilm, amely a fogak, implantátumok felszínein alakul ki, amely elsősorban baktériumokat, fehérjéket, szénhidrátokat tartalmaz.
Fogazathoz és a fogat körülvevő állcsontokhoz, lágyrészekhez kapcsolódó sebészet.
A fog egyik keményszövete, amely a zománc, cement és a fogbél között helyezkedik el.
Fogkőeltávolítás.
Erősen lekopott, lepusztult fogak.
Esztétikus, kompozit pótlás általában a frontfogak esetében, amelyet lenyomat alapján készít el a fogtechnikus.
Távoli, a középvonaltól hátrébb eső rész.
Abban az esetben, ha a fogbél valamilyen külső hatásra elhalt.
A fogbél megbetegedéseivel és annak kezelésével foglalkozó fogászati tudományág.
Fogmederből elődomborodó gyulladásos eredetű jóindulatú elváltozás.
Fogeltávolítás.
Letört elülső fogak pótlására szolgáló megoldás kompozit tömőanyaggal.
Fogágynak nevezzük a fogakat körülvevő és rögzítő szöveteket, ide tartozik az íny, a gyökérhártya, a cement és a csont; a fogakon megtapadó lepedék (plakk) nem csak a fogakat támadja meg, hanem a fog tartószöveteit is; kiváltó oka azon baktériumok által okozott fertőzés, amit a fogakon megtelepedő ételmaradék, lepedék és fogkő okoz.
A fog legbelső, sejteket, ereket és idegeket tartalmazó része.
A fogakra felhelyezett apró üveg vagy kristály ékszerek, amelyeket a fog megfúrása nélkül ragaszt fel a fogorvos.
Azokon a területeken, ahol nem éri a felszínt mechanikai tisztító hatás, lepedék halmozódik fel, ez a lepedék a nyálból vízkőszerű anyagokat vesz fel és elkövesedik.
A fogakat vagy a fog hiányzó részeit helyettesítő, technikus által készített pótlások (inlay, onlay, overlay, korona, héj).
Fogközök tisztítására alkalmas eszköz.
A fogorvos ezzel a segédeszközzel határozza meg a páciens fogainak színét.
Baktériumok által okozott fogszövet pusztulás.
Fogíny.
Elhalt vagy rosszul gyökérkezelt fogak valamint a fertőzött fogágy által okozott betegség, amely a test más részén okozhat panaszokat.
A fogorvostudomány egyik ága, mely tágabb értelemben a rágókészüléket, szűkebb értelemben az alsó és felső fogsor érintkezését, a rágás mechanizmusát tanulmányozza.
Ez tartalmazza a fogbélszövet fogygyökéri részét.
Egy specializált kötőszövet, mely a fogat az alveolus csonthoz rögzíti, segítségével tud ellenállni a fog a nagy rágóerőknek anélkül, hogy az alatta levő csont elpusztulna.
Indoka leggyakrabban a fogbélgyulladás, mely során a gyökércsatornába és annak falába baktériumok kerülnek;a folyamat során a fertőzött szöveteket eltávolítják, a teret sterillé teszik és olyan anyaggal tömik be a gyökércsatorna teljes hosszában, amely tartós zárást biztosít.
Vérzés.
A harapási viszonyok kedvezőtlen paramétereinek javítása, a harapás magasságának emelése, a fogcsikorgatás megszüntetése, lenyomat alapján készült öntött sín alkalmazásával.
A fogfehérítés során használt anyagok hatóanyaga.
Egy vagy több fog hiányának pótlására készülő fogpótlás, amelyet lenyomat alapján készíti el a fogtechnikus.
Orvosi kezelésből adódó szövődmény.
A végleges pótlás elkészítéséig használt pótlás, amely általában akrilból készül.
Áttörésben visszamaradt fogak (pl.bölcsességfogak).
Titánból készült műgyökér, ami a hiányzó fogat vagy fogakat pótolja.
Alsó, alul lévő.
Nem a szakmai kritériumoknak megfelelően elkészített gyökértömés.
A fogközök, implantátumok nyaki részének és hídtagok tisztítására alkalmas eszköz.
Gyökérkezelésnél alkalmazott módszer, melyet akkor vezetnek a fogbél üregébe, ha a fog koronai része annyira tönkrement, hogy nem képez megfelelő támasztékot a tömés vagy a korona számára.
Akkor szükséges, amikor a fog körüli szövet nem egészséges és csak sebészeti úton lehet meggyógyítani.
Abban az esetben, ha a fogíny gyulladása hosszú időn keresztül fennáll, az íny szövetét is károsítja, így az visszafordíthatatlanul pusztul.
A fogak és a száj egyéb képleteinek lemintázása gumiszerű anyaggal.
Fej-nyak sebészet.
Állkapocs.
Felső állcsont.
A tömések és fogpótlások mellett kialakuló fogszuvasodás.
Fogív mentén a középvonal felé mutató.
Implantátum csavar.
Panoráma röntgen, ahol a páciens összes foga látható.
Teljes foghiány esetén alkalmazzuk, olyan teljes lemezes fogpótlás, amely az állcsontba helyezett minimum kettő, de általában négy implantátumhoz rögzül;ilyenkor az implantátumokra nem korona, hanem egy speciális sí kerül, amelyre a műfogsort rápattintva megfelelő stabilitást érhetünk el.
Fogágy (azokat a kemény és lágyszöveteket foglalja magába, amelyek a fogak megtámasztásában és tartásában játszanak szerepet)
Fogágygyulladás.
A fogászat azon ága, amely a fogágy betegségeivel, kezelésével valamint megelőzésével foglalkozik.
A bölcsességfog gyulladás, amely akkor jelentkezik, amikor a fog próbál előtörni;az aktív szakaszban ha akadályba ütközik, mit pl. a megvastagodott íny, szomszédos fog vagy csont, akkor fájdalommal, olyankor gyulladással találkozunk.
Csonthártyagyulladás, amely az állcsontok alatt kialakuló (leggyakrabban akut lefolyású) fogeredetű gyulladás.
Gyökérhártya, egy specializált kötőszövet, mely a fogat az alveolus csonthoz rögzíti;segítségével tud ellenállni a fog a nagy rágóerőknek anélkül, hogy az alatta levő csont elpusztulna.
Gyökérhártyagyulladás.
Az esztétikus, fogszínű komposzt tömés megkötéséhez szükséges fényt biztosító fogászati kézilámpa.
A koronák és héjak egyik legesztétikusabb anyaga, teljesen utánozza a saját fogak színét.
Hátsó, hátulsó.
Megelőzés.
A fogpótlás szakterülete.
A fogtechnika által elkészített kivehető fogpótlás, ami lehet részleges vagy teljes.
Fogbél, ami sejteket, ereket, idegeket tartalmaz.
Foggyökér csúcsi részének sebészi eltávolítása.
Áttörésben visszamaradt fog, áttörési hajlam nélkül.
Műtéti úton, a gyökércsúcs felől, visszafelé végzett gyökértömés.
A mozgó fogak sínezése, ami segíti a fogak megszilárdulását, mivel nem engedi, hogy a fogak elmozduljanak.
Az arcüreg alapjának megemelése, csontpótló anyag beültetésével.
Arcüreg.
Felső.
Speciális izomgörcs, melynek során a páciens képtelen a száját kinyitni az állkapocs mozgásáért felelős izmok görcse miatt.
Fogakat tartó szövetek pusztulása során a fog és az íny között alakul ki, amelyben elszaporodnak a baktériumok.
Gennyes elváltozás a fog mellett.
Ultrahang elvén működő készülékkel történő fogkő eltávolítás.
Fogászatban használatos vattatekercs, mely nagy nedvszívóképességgel rendelkezik.
A fogívektől kifele néző.
Fogászati fogpótlások elkészítésekor a pácienst egy felmelegített viaszcsíkra haraptatva rögzítjük az alsó és felső fogazat záró-harapásos helyzetét.
A fogbél állapotának felmérése (élő vagy elhalt a fog?).
A fog koronájának legkülső része, a test legkeményebb anyaga.